 |
 |
„Tudomány: út a világ megértéséhez”
A Magyar Tudomány Ünnepe 2022
___________________________
„Bűnözéskutatás a 21. században”
online tudományos konferencia
2022. november 11.,
Országos Kriminológiai Intézet
PROGRAM
| 10:00–10:10 | Megnyitó – Prof. Dr. Barabás A. Tünde, igazgató, főtanácsos |
|
| 10:10–10:35 | A bűnözés alakulása válsághelyzetekben – Kó József, tudományos munkatárs |
|
| 10:35–11:00 | A gyermek érték, vagy értékes árucikk? Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai – Dr. Windt Szandra PhD, tudományos főmunkatárs, főtanácsos |
|
| 11:00–11:25 | Az ügyészség változó szerepe a büntetőeljárásban – Dr. Kiss Anna PhD, tudományos főmunkatárs |
|
| 11:25–11:50 | Kriminális prioritások az Európai Unióban – Dr. Deres Petronella PhD, tudományos főmunkatárs |
|
| 11:50–12:20 | Ebédszünet | |
| 12:20–12:45 | Mennyi a bűn ára? A közvetítői eljárásokban kötött megállapodások vizsgálatának tapasztalatai – Dr. Garai Renáta PhD, tudományos munkatárs |
|
| 12:45–13:10 | Kriminalisztikai megismerés a szakvélemények hatósági értékelésében – Dr. Kármán Gabriella PhD, tudományos főmunkatárs |
|
| 13:10–13:35 | Teljesítményfokozó szerek használata a hivatásos állomány körében – Ritter Ildikó, tudományos munkatárs |
|
| 13:35–13:50 | Hozzászólások, kérdések, vélemények |
|
| 13:50–14:00 | Összegzés, zárszó |
Kó József: A bűnözés alakulása válsághelyzetekben
Az előadás címe kicsit megtévesztő lehet, mert a kutatás a bűnözés látható részére fókuszált. Mint az közismert, a bűnözést két részre oszthatjuk, a regisztrált bűncselekményekre és a látens bűnözésre. Az előadásban a regisztrált bűncselekményeket és annak alakulását tekintettük át. Hosszú távú adatsorok felhasználásával négy válságidőszakban vizsgáltuk a bűncselekmények alakulását:
| 1968: politikai mozgalmak Nyugat-Európában diáklázadások zajlanak, Magyarországon az új gazdasági mechanizmus bevezetése, és a korábbi diktatúra enyhülésének időszaka jellemző. A bűnözésben strukturális változások következnek be. |
| 1972–73: olajválság Az 1970-es évtizedben végbement kettős olajárrobbanásra az állampárti rendszer eladósodással válaszol. A regisztrált bűnözési adatokban egy átmeneti csökkenés után növekedés figyelhető meg. |
| 1989: rendszerváltás Az 1990-es évtized elején három válság érik össze Magyarországon: a régi gazdasági válság adóssága, a rendszerváltoztatás válsága és az 1989–1992 között lezajlott nyugati gazdasági válság. Ennek következtében a bűnözésben radikális változások következnek be. Jelentősen nő a regisztrált bűncselekmények száma. A változás az egyes bűncselekménytípusoknál eltérő mértékű. A vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények aránya nő. |
| 2008: hitelválság A gazdasági bűncselekmények térnyerése következik be, kismértékű volumennövekedéssel összekapcsolódva. |
Azóta jelentős mértékű csökkenés volt a regisztrált bűncselekmények számában, de a jelenlegi válsághelyzet ismét a növekedés lehetőségét vetíti előre.
Windt Szandra: A gyermek érték, vagy értékes árucikk? Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai
Az emberkereskedelem áldozatai a sérelmükre megvalósított bűncselekmények során elszenvedetteket hosszú idő alatt tudják csak feldolgozni, ez különösen igaz a 18 év alattiakra. Mindez, az egyéni károkon túl, a társadalom számára – pénzben is kifejezhető – nagy terhet jelent.
A gyermekkereskedelemmel kapcsolatban kevés hazai kutatás készült, kevéssé láthatók a 18 év alatti sértettek a szexuális, a munka és az ún. egyéb célú kizsákmányolás szempontjából. Az előadásban a 2022-ben lefolytatott kutatás eredményeit összegeztük: az érintett nemzetközi dokumentumok bemutatása után a rendelkezésre álló statisztikai adatokról, az ellátórendszer tagjaival készített interjúk alapján körvonalazódó magyar jellemzőkről, valamint az általános védelmi intézkedések elmúlt két évének tapasztalatairól volt szó.
Kiss Anna: Az ügyészi szerep változása a büntetőeljárásban
Az elmúlt 50 év három nagy büntetőeljárási kódexében az ügyészi szerep kisebb-nagyobb módosításon esett át. Az előadás ezeket a szerepváltozásokat tekintette át. Az eredeti alapelvben szereplő legalitás–opportunitás fogalompár arányát tekintve ma már másképpen alakul, az utóbbi javára. A legalitás elvének megtörése a Be.-ben számos helyen igazolható. Az előadás kitért a nyomozás új szabályaira is. A vádemelés előtti szakasz jogszabályi szétválasztását a hatályos Be. vezette be, megváltoztatva egyúttal az ügyészség korábbi szerepét: a két rész különtartása mellett a kódex világosan elhatárolja a felderítési és a vizsgálati szakaszban a felelősségi köröket és az ehhez kapcsolódó eszközrendszereket is. Az első szakaszt a felügyeletre jellemző ügyészi jogosítványok jellemzik, míg a második tényleges ügyészi irányítás mellett történik.
Deres Petronella: Kriminális prioritások az Európai Unióban
Az Európai Unió 2021. évben elfogadta a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó, következő négy évre szóló prioritásait, amelyek megvalósítására 2022 és 2025 között kerül sor az EMPACT keretén belül. Az előadás az EMPACT feladatrendszerének vázlatán túl áttekintette a szervezett bűnözés elleni uniós küzdelem 2018–2021 között megvalósított eredményeit. Ezt követően az előadás gerincét képező, az EU 2022–2025. évi súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos tíz bűnüldözési prioritását értékeltük – kiemelve az időközi aktuális eseményeket, az operatív, illetve jogalkotási eredményeket –, különös figyelemmel az első négy prioritás témakörére (a nagy kockázatot jelentő bűnözői hálózatok, a kibertámadások, az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása).
Garai Renáta: Mennyi a bűn ára? A közvetítői eljárásokban kötött megállapodások vizsgálatának tapasztalatai
Az előadás bemutatta a kutatás tárgyát, célját és módszereit, továbbá az iratvizsgálat előkészületi feladatait és azok okait (ügyszámos lista vs. kutatási minta összeállítása), illetve a kutatás menetét is. A tárgykör vizsgálatára a 2018. július 1. – 2020. december 31. közötti időszakban került sor, amely alatt mindösszesen 6220 bűncselekmény vonatkozásában rögzítettek közvetítői eljáráshoz kapcsolódó megállapodást az ügyészségi ügyviteli rendszerben. A mediációs eljárás lényege és előnyei, illetve a szabályozás alapjának (Bktv., Btk., Be.) ismertetését követően a létrejött megállapodások tartalmára vonatkozó kutatási eredmények ismertetése hangzott el, a főváros illetékességi területéről bekért 150 iratanyag elemzése által nyert tapasztalatok tükrében, az alábbiak szerint:
„a bűn ára”, avagy a pénzfizetésekben történő megállapodások tartalma;
a sértettek által elfogadhatónak ítélt pénzösszegek mértéke és a fizetés módjai;
kizárólag bocsánatkérés mint egyetlen jóvátételi forma;
az eredménytelen közvetítői eljárást követő vádemelések jellemzői;
összegzés, konklúziók.
Kármán Gabriella: Kriminalisztikai megismerés a szakvélemények hatósági értékelésében
Az OKRI-ban 2020-ban A szakértői bizonyítás a jogalkalmazás tükrében címmel nagy ívű kutatás kezdődött, amelynek célja a szakértői bizonyítással kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok feltárása volt az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény tükrében.
A kérdőíves kutatásban összesen 667 bíró, ügyész, rendőr és pénzügyi nyomozó vett részt, a válaszadók köre – az eredeti szándéknak megfelelően – a kitöltők nagy száma és területi megoszlása alapján jól reprezentálja a büntető igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek véleményét. A sok szempontot vizsgáló kérdőív válaszainak, eredményeinek bemutatása ezúttal a hatóságok kriminalisztikai ismereteinek, tapasztalatainak ismertetésére irányult, az igazságügyi szakértő kirendelése és a szakvélemények értékelése folyamatában. A konklúziók közül kiemelendő, hogy a válaszadók meghatározó hányada alkalmaz – többnyire a saját tapasztalatain alapuló, valamint a képzéseken elsajátított és a szakirodalomból származó – kriminalisztikai ismereteket. A válaszokból kitűnően a hatóságok tagjai segítségnek tekintenék, ha a szakvélemények hiteltérdemlőségének megítéléséhez a szakértők, a tudomány, illetve a jogalkalmazás által összeállított szempontrendszer állna rendelkezésre. A kutatás eredményeként kidolgozásra került egy javaslat a szakvélemények hatósági értékeléséhez, amely kiindulópontul szolgálhat az erre szolgáló protokoll kialakítása során.
Ritter Ildikó: Teljesítményfokozó szerek használata a hivatásos állomány körében
Az előadás a dopping-jelenség tárgykörét érintette, különösképpen a hatóságok előtt ismertté vált teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűncselekmény miatt indult eljárások és elkövetők jellemzőiről próbált egy rövid betekintést adni. A prezentáció külön kitért a teljesítményfokozó piac sajátosságaira és ennek tükrében a hatósági személyek érintettségére is.
Konklúzióként az fogalmazódott meg, hogy a széles és nem büntetendő keresleti piac, valamint a testépítő szubkultúrához szervesen kapcsolódó teljesítményfokozószer-használat miatt a jelenség megítélésében nincs társadalmi konszenzus. Az alacsony felderítési mutató mindezekkel együtt azt jelzi, hogy hiába a nemzetközi kötelezettségből fakadó jogalkotás a tárgykörben, a tilalmazott viselkedés üldözését, visszaszorítását a szabadidőszférában, „senki nem veszi komolyan”.
ARCHÍVUM