A történelmi villaépületben működő társadalomtudományi kutatóhely több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Tradíció, stabilitás és egyidejű alkalmazkodás a folytonosan változó világhoz – ez jellemzi a bűnügyi kutatóintézet históriáját.
Tempora mutantur… Az Intézet elnevezésének történeti módosulásai a változó időt s a kutatási tevékenység változó lehetőségeit jelzik. Az 1960-ban Országos Kriminalisztikai Intézetként (OkrI) létrehozott kutatóhely 1971-től Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (OKKrI) néven működött, jeleként annak is, hogy ekkorra az uralkodó ideológia nem tekintette már „burzsoá áltudománynak” a kriminológiát. A kör mintegy három évtized elteltével zárult: 1999 óta, a profil módosulása miatt, a kriminalisztika szó elhagyásával Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) az elnevezés. Az alapításkor a legfőbb ügyész felügyelete alatt álló, napjainkban pedig a Legfőbb Ügyészség tudományos, kutató és képzési szerveként működő intézet feladata a bűnözés kutatása, a kriminológia, a kriminalisztika és a büntetőjog-tudományok elméletének és gyakorlatának fejlesztése, a kutatási eredmények hasznosításának elősegítése, és hasznosítása az ügyészi továbbképzés területén.
Az Intézetet az első három évtizedben az „alapító igazgató”, Gödöny József vezette, aki 1991-ben történt nyugállományba vonulásáig töltötte be ezt a posztot. Ő alapította és szerkesztette az Intézet évenként megjelenő tudományos periodikáját, a Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányokat (ez ma Kriminológiai Tanulmányok címen jelenik meg), az OKKrI Tudományos Kiadványai elnevezésű monográfia-sorozatot, illetve OKKrI Tájékoztató néven a bűnüldöző és büntető igazságszolgáltatási hatóságok belső használatára szánt sorozatot. A kor lehetőségéhez képest széles körű nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki, elsősorban az akkori szocialista országok "testvérintézményeivel", de a nyugati világ kutatóhelyeivel, illetve az ENSZ bűnügyi szerveivel is. Vezetésével az Intézet az ország legnagyobb bűnügyi kutató intézetévé fejlődött, amely a kriminológia és a kriminalisztika tudományának művelése mellett komoly eredményeket mutatott fel a bűnügyi tudományok egyéb területein is.
Az 1990-es politikai rendszerváltás hatással volt a bűnözés alakulására és kutatására egyaránt. Az igazgatói székben Gödöny Józsefet követő Pusztai László csak fájdalmasan rövid ideig, 1996 januárjában bekövetkezett tragikus haláláig irányította az intézet kutatásait. Ebben az időszakban az Intézet nyitottá vált, nemzetközi kapcsolatai megélénkültek. Nem egészen ötévnyi vezetői tevékenységének idején az országban ekkor jelentkező bűnözési hullám jelentett nagy kihívást a bűnözéskutatás számára. Pusztai bűnügyi szakmában szerzett elismertségének bizonyítéka volt az a tény is, hogy ő lett az 1995-ben megalakuló Országos Bűnmegelőzési Tanács első elnöke. Az Intézet jelentős szerepet vállalt ekkor a hazai kriminálprevenciós elképzelések alakításában is. Erre az időszakra esik két, az OKKrI-ban megrendezett nemzetközi konferencia, a kriminálpolitikai koncepció kidolgozása és megvitatása, valamint az Országos Bűnmegelőzési Program munkálatainak megkezdése.
Pusztai László halála után, az Intézet kutatómunkáját egy évtizeden keresztül irányító Irk Ferenc vezetése alatt az intézeti kutatógárda megfiatalodott, szakmai összetétele megváltozott. A korábban szinte kizárólag jogász végzettségű kutatók mellett – a kriminológiával szembeni elvárásoknak megfelelően – megjelentek az egyéb társadalomtudományi diplomával (is) rendelkező (pszichológus, szociológus, történész) munkatársak. Igazgatóságának tíz éve során az Intézet Közép-Kelet-Európa legnagyobb kriminológiai kutatóbázisává fejlődött. A kor követelményeinek megfelelően strukturált, megújult kutatási tematikában egyre nagyobb súly helyeződött az empirikus vizsgálatokra, az elektronikus adat-feldolgozásra, a korszerű kutatás-módszertan alkalmazására. Ebben az időszakban jelent meg először egyfajta menedzser szemlélet az intézeti kutatások működtetésében: nyilvánvalóvá vált a kutatások folytatásához immáron elengedhetetlen külső források megszerzésének, a hazai és nemzetközi kutatási pályázatoknak és kutatási együttműködéseknek a fontossága.
A növekvő, változó bűnözés új feladatok elé állította a 2006-tól Virág György által vezetett Intézetet. A kihívások a félévszázados hagyományokra építő, korszerű, a nemzetközi standardoknak megfelelően működő kriminológiai kutatóbázis kialakítását igényelték. Ennek elérése érdekében az intézeti kutatások célja az elmélet fejlesztése, a bűnelkövetés mind teljesebb megismerése, a bűnmegelőzéssel és a bűnözés kezelésével kapcsolatos gyakorlatban is hasznosítható eredmények létrehozása lett.
2012 februárjától haláláig – 2021 áprilisáig – Vókó György irányítása alatt folytatta tevékenységét az Intézet. A korábbi alapokra építve, megfelelve a XXI. század korszerű ügyészsége kutatási igényeinek, a kutatók ügyvivő szakértői tevékenységére helyezve a hangsúlyt, művelte az Intézet kutatógárdája a modern kriminológia tudományát.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész 2022. augusztus 1. napjától dr. Barabás Andrea Tündét nevezte ki az OKRI igazgatójának.
http://ugyeszseg.hu/bemutatkozik-az-okri-uj-igazgatoja/