Distinguishing criteria between petty and high-ranking corruption Editor: Tünde A. Barabás |
National Institute of Criminology, 2021
ISBN: 978-963-7373-29-9
This project called ‘Corruption risk, risk of corruption? Distinguishing criteria between petty and high-ranking corruption’ (101014783 — CRITCOR) was funded by the European Union’s HERCULE III programme.
♦♦♦♦♦♦
Barabás A. Tünde (szerk.): Alkalmazott kriminológia |
A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja az alkalmazott kriminológia oktatásának és az alapjául szolgáló tankönyvnek is, amelynek egyes témáit a hazai kriminológiai bűnügyi tudományok elismert elméleti és gyakorlati szakértői dolgozták ki, felhasználva a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit.
A tankönyv három részből áll: az első rész a kriminológia megismeréséhez és megértéséhez szükséges legfontosabb alapkérdéseket mutatja be, a második részben a jelenkori bűnözés egyes formáinak főbb jellemzöiről kap képet az olvasó, míg a könyv harmadik része a gyakorlatról szól, segítve ezzel a jövő szakembereinek munkáját.
A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016.00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés cimú projekt keretében jelent meg.
[Dialóg Campus, Budapest, 2020)
♦♦♦♦♦♦
Barabás A. Tünde (szerk.): Kriminológia MA
|
Vajon melyek a ma kriminológiai kutatásainak kulcskérdései, azok a témák, amelyek az NKE Rendészettudományi Karán folyó mesterképzések hallgatói számára a legkorszerűbb és leghasználhatóbb kriminológiai ismereteket nyújtják? A kriminológia milyen új kutatási eredményekkel, nemzetközi és hazai tapasztalatokkal támogatja a magas szintű rendőri munkát? A kötet három kérdéskört jár körül a hazai tudományos és gyakorlati élet legkiválóbb művelőinek segítségével. Az első rész fő témái a bűnmegelőzés elmélete és beépítése a stratégiai tervezésbe, majd a gyakorlatba; a közösség és a rendészeti munka összekapcsolása, valamint a napjainkban mindinkább teret nyerő szituációs és környezeti tervezés segítségével megvalósított megelőzés lehetőségei. A második rész a leginkább kiszolgáltatottak, a gyermek- és időkorúak kriminális veszélyeztetettségével foglalkozik, és a hazai és nemzetközi szabályozás alapján segít eligazodni a sérülékeny csoportok azonosításában és megfelelő kezelésében. A kötet harmadik része a bűnözés és a droghasználat összefüggéseit tárja fel, megmutatva a főbb hazai tendenciákat, az okokat, az egyes kábítószerek hatásmechanizmusát és jellemzőit, valamint a legfontosabb vonatkozó jogszabályokat.
A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében jelent meg.
[Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2020, ISBN 978-963-531-176-7 (nyomtatott); ISBN 978-963-531-177-4 (PDF); ISBN 978-963-531-178-1 (ePUB)]
Barabás Andrea Tünde (Ed.): THE DIMENSIONS OF INSECURITY IN URBAN AREAS |
The perception of insecurity is an important problem for today’s European societies. This is especially true of large cities, where a large proportion of the population live and therefore where the problems are concentrated.
The basic need of individuals and communities is to feel safe in the places of their everyday lives. The image of security is shaped by a number of factors, such as fear of crime, possible previous victim experiences, the quality of the living environment, the orderliness of the neighbourhood and transparent and illuminated spaces as well as a predictable economic environment, fear of unemployment and illness, social relations, or even a marginalized social situation.
The need for security is becoming ever stronger nowadays, while globalization challenges the authorities and citizens alike in new previously unknown situations.
This is a book dealing with one of the most urgent and most controversial issues for European countries, by addressing the questions related to the perception of insecurity among the populations of big cities.
[OKRI, Budapest, 2018, p. 202, ISBN: 978-963-7373-25-1 (print)]
A kötet teljes terjedelmében megtekinthető IDE kattintva »
Barabás A. Tünde: Áldozatok és igazságszolgáltatás |
A viktimológia tudományának kialakulása és önállóvá válása, az elkövetők megváltoztatásához és visszatartásához fűződő remények halványulása, a büntetőeljárás gyorsítása és egyszerűsítése iránti igény, valamint a menedzserszemlélet megjelenése a tudomány és a jogalkalmazás területén egyértelműen a sértett szerepének „újrafelfedezéséhez” vezetett. Ezzel együtt erősödtek azok a tendenciák, amelyek a sértetté válás folyamatát, okait és más ehhez kapcsolódó lényeges kérdéseket – mint a latenciát, a másodlagos és harmadlagos viktimizációt, a biztonságérzet alakulását az áldozattá válást követően, valamint a kompenzációt – helyezték a kutatások középpontjába.
Az áldozatok méltányos kezelésének és kompenzációjának kérdése mind nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközi dokumentumokban és ennek következtében az egyes nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekben.
A könyv az áldozattá válással és az ahhoz kapcsolódó egyes kérdésekkel, mint a latencia, félelem, média-hatás, a sértettek igazságszolgáltatás elfoglalt helye, szerepe és lehetőségei szempontjából foglalkozik elsősorban. A kilenc fejezetben az elmélet mellett számos kriminológiai, illetve viktimológiai kutatás eredményeiről olvashatunk, amelyek jelentős része a szerző részvételével zajlott az Országos Kriminológiai Intézetben.
[OKRI–P-T MŰHELY, Budapest, 2014, p. 178., ISBN 978-963-89468-5-0]
Barabás A. Tünde (szerk.): TOLVAJ-KULCS |
A betöréses lopások amellett, hogy vagyoni sérelmet okoznak, sokszor akár hosszú távon is befolyásolják az érintettek életét: szorongást, félelmet, a biztonságérzetük romlását előidézve. A cselekmény hatásai emellett általában nem csak a közvetlen sértetteket sújtják, sok esetben a lakókörnyezetük biztonságérzete is jelentősen romlik, félni kezdenek az áldozattá válástól. Mindamellett éppen ez az a bűncselekménytípus, amely ellen lehet védekezni, és maga az állampolgár is sokat tehet a megelőzés érdekében.
Ez a kötet egy 2014-ben az Országos Kriminológiai Intézet vezetésével és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával zajlott empirikus kutatás eredményeit mutatja be. A kutatás jellegzetessége a jelenség „elkövetői szemszögből” történő vizsgálata, vagyis az elkövetett betörésekről, azok okairól, a kiválasztási szempontokról, az egyes eltérítő körülményekről maguk a betörők vallanak.
A Magyarországon egyedülállónak tekinthető kutatás, amely a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával vizsgálta a hazai elkövetőket, segítséget nyújthat szakembereknek és laikusoknak egyaránt abban, hogyan kerülhető el a betörés, mit tehetnek a hatóságok a polgárok érdekében, s mit maga az állampolgár, hogy ne váljon célponttá.
[OKRI–P-T MŰHELY, Budapest, 2014, p. 190., ISBN 978-963-89468-7-4]
Barabás Tünde – Fellegi Borbála – Windt Szandra (szerk.): Felelősségvállalás, kapcsolat és helyreállítás Mediáció és resztoratív igazságszolgáltatás a |
„A resztoratív szemléletű fogvatartás gondolata új paradigmaként kiutat kínál a hagyományos büntetőrendszer zsákutcájából. E szemlélet támogatóinak ugyanakkor ügyelniük kell arra, hogy a szakma és a közvélemény ne úgy tekintsen erre a módszerre, mint ami minden problémára megoldást nyújt. A resztoratív »mozgalmat« gyakorló szakemberek indították el, most azonban már a kutatókon – például a MEREPS-projekt munkatársain – a sor, hogy konstruktív és kritikus megközelítéssel rendszerezzék és értékeljék a resztoratív szemlélettel kapcsolatos eredményeket és lehetőségeket. A könyv a kutatókat és a terepen dolgozó szakembereket egyaránt arra inspirálhatja, hogy tovább dolgozzanak a resztoratív folyamat előmozdításán.”
Dr. Martin Wright
a Howard League for Penal Reform szervezet korábbi igazgatója
[OKRI, Budapest, 2011, ISBN 978-963-89468-0-5]
Barabás Tünde (szerk.): Épített környezet – bűnözés – szituációs bűnmegelőzés |
A bűnmegelőzés – amely a változó volumenű, de alapvetően az emberi társadalommal egyidős problémára – a bűnözésre/annak visszaszorítására adandó válaszok sokaságát öleli fel, az Európai Unió Tanácsa 2001. május 28-án hozott döntése értelmében a bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével.
Az olvasó most egy hazánkban egyelőre ritkaságszámba menő témával foglalkozó könyvet tart kezében. A szituációs – építészeti bűnmegelőzés ugyanis, amellyel foglalkozik, a bűnmegelőzés egy külföldön mindinkább előtérbe kerülő ága. Jelentősége abban rejlik, hogy a bűncselekményt ott próbálja megelőzni, ahol előállhat, vagyis elsősorban a nagyvárosokban, ahol a bűncselekmények túlnyomó része (70-80%-a) megtörténik. Ehhez az egyébként nélkülözhetetlen rendőrség-önkormányzat-civil szervezeti együttműködés, valamint a lakosság bevonása mellett a prevenciót új szempontból – az épített környezet bűnelkövetésre gyakorolt hatásait vizsgálva – közelíti meg. Ezt a komplex szemléletet tükrözi vissza a kötet szerzőinek szakmai hovatartozása, hiszen található közöttük jogász, kriminológus, szociológus és semmiképpen sem utolsó sorban mérnök is.
A munka apropójául az Európai Unió AGIS programja által támogatott, nemzetközi összefogásban megvalósult, az épített környezet szerepét a lakótelepi bűncselekmények megelőzésében vizsgáló ún. Crime Prevention Carousel [CPC – Sharing good practices in Crime Prevention based on the evaluation of rehabilitative schemes in the rehabilitation areas in Member and Accessiant State. Röviden: Crime Prevention Carrousel (JAI/2004/AGIS/164), azaz Bűnmegelőzési körhinta] szolgált. Ebben a lakótelepek bűnözési helyzetét, és az adott környezet átalakíthatóságát, mint prevenciós eszközt vizsgáló nemzetközi projektben olyan, a szituációra és az arra adható válaszokra fókuszáló kutatási anyag született, amelynek rövidített változatát tartja kezében az olvasó.
[OKRI–Etoprint Kft., Budapest, 2008]
A kötet teljes terjedelmében megtekinthető IDE kattintva »»
Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában
|
Nagyon rossz bűncselekmény áldozatává válni. Ez azonban általában csak indító pontja annak a hátrányözönnek, ami a sértettet éri a hatóságok eljárása során. A tettes elítéléséig hosszú az út, az áldozatokat tanúként idézik, várakoztatják, és számtalanszor méltánytalanul bánnak vele. Véleményére, érzelmeire senki sem kíváncsi, a döntést nélküle hozzák, kártérítést nem kap, és még fellebbezni sincs lehetősége saját ügyében. Hasonlóan megoldatlan a kevésbé súlyos bűncselekményeket elkövetők kezelése is. Esetükben nincsenek vagy nem működnek jól a szabadságvesztés elkerülését célzó alternatívák. Ez a könyv azokat a külföldön már bevált lehetőségeket igyekszik bemutatni, amelyek új utakat jelentenek a büntetőeljárásban, és a sértetti, illetve a tettesi szempontokat jobban érvényesítik. Ezek között kiemelkedő a mediáció, vagyis a tettes és áldozat közötti megegyezés. Ennek során a sértett is jelentős szerephez jut saját ügyének elrendezésében, és a tettes aktívan részt vállalhat az általa okozott sérelem elhárításában és a kár helyreállításában. A mediáció, amely a magyar jogalkalmazásban is megjelent már például a polgárjogi, munkajogi, valamint a családjogi vitarendezésben, indokolatlanul hiányzik a büntetőeljárásból. Ezen a területen kiemelkedő szerepe lehetne nemcsak a kár megtérítésében, hanem a bűncselekmény okozta „fájdalom” enyhítésében, a kiengesztelődés elősegítésében is.
[KJK–Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó–OKRI, Budapest, 2004, ISBN: 963-224-626-8]