Született: 1939. július 7.
Diploma: 1962, ELTE Állam- és Jogtudományi Kara
1962 augusztusától haláláig, 1996. január 19-ig dolgozott az Országos Kriminalisztikai Intézetben (1970-től Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet). 1965-től munkatárs, 1975-től főmunkatárs, 1977-től csoportvezető, 1989-től osztályvezető, 1991. november 1-jétől igazgató. Ebben a szerepkörében elindította az Intézetet a modernizáció irányába, bekapcsolta a nemzetközi vérkeringésbe, amit két nagyszabású nemzetközi konferencia tett emlékezetessé.
1967-től oktatott előbb kriminalisztikát, majd büntetőeljárás-jogot is az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1977-től címzetes egyetemi docens, 1991-től másodállású egyetemi docens volt.
Tevékenysége középpontjában a kriminalisztika és a büntetőeljárás-jog magas színvonalú művelése állt. 1966-tól közel tíz éven át foglalkozott a büntetőeljárási szemle kérdéseivel, aminek eredményeit tartalmazó kandidátusi disszertációját 1975-ben védte meg. A „Szemle a büntetőeljárásban” című, disszertációra épülő könyve 1977-ben jelent meg, s máig az elméleti és gyakorlati szakemberek legfontosabb forrásműve. Ezt követően szakmai érdeklődése a büntetőeljárásbeli bizonyításra összpontosult. Érdeklődési köre mindinkább kiszélesedett. Foglalkozott a kriminálprognosztikával, a számítógépes és a gazdasági bűnözéssel (különös tekintettel a gazdasági ciklusok és a bűnözés kapcsolatára), s mindez a kilencvenes évek közepétől kiegészült a bűnmegelőzéssel. Az 1995-ben megalakult Országos Bűnmegelőzési Tanács első elnöke. Sajnálatosan korán félbeszakadt tudományos pályájának utolsó állomásán a bűnözés jövőjéről, illetve a jövő büntetőeljárásáról fejtette ki véleményét az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Habilitációs Bizottsága előtt, 1995. május 31-én.
Az egyetemi hallgatók több generációja – számos monográfiájából közvetlenül, illetve jegyzetei közvetítésével – tanulta tőle a korszerű bizonyításelméletet, a büntetőeljárás-jogot. Részt vett az eljárásjog kodifikációs munkálataiban. Az AIDP Nemzeti Csoportjában 1975-től tevékenykedett, a Magyar Kriminológiai Társaság intézet-igazgatóvá történő megválasztását követően delegálta a szervezet igazgatótanácsába. Az említetteken túlmenően is több tudományos társaságnak volt tagja. Számos, magyar és idegen nyelven, egyedül és társszerzőkkel készült publikációja őrzi írásban is emlékét. Úgy emlékezhetünk rá, mint azon kevesek egyikére, aki a bűnügyi tudományokat széles értelemben művelte.
Pusztai László publikációinak bibliográfiája 1968–1996
1. |
A magnetofon kriminalisztikai alkalmazásáról |
|
2. |
A helyszíni szemlék előkészítése |
|
3. |
A szemle helye a bizonyítás tanában |
|
4. |
A nyomozási verziók |
|
5. |
A szemle megállapításainak rögzítéséről |
|
6. |
Szemlebizonyítás középkori perjogunkban |
|
7. |
A helyszíni szemle végrehajtásának taktikájáról |
|
8. |
Szemle a büntetőeljárásban |
|
9. |
A gazdálkodás menetében elkövetett bűncselekmények bizonyításáról |
|
10. |
Az okirati bizonyítás szabályozása a büntetőeljárásban |
|
11. |
Ankét a „Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok”-ról |
|
12. |
Günther Kaiser: Kriminologie. Eine Einfährung in die Grundlagen (társszerző: Irk Ferenc) |
|
13. |
A röntgenvizsgálatok felhasználási lehetőségei a kriminalisztikai iratvizsgálatban (társszerző: Kriston László) |
|
14. |
A cserbenhagyásos gázolás nyomozásának krimináltechnikai lehetőségei |
|
15. |
Jogi szakértő a büntetőeljárásban? (társszerző: Erdei Árpád) |
|
16. |
A szakértői bizonyítás hatósági előkészítése |
|
17. |
Jogászképzés – igazságszolgáltatás – kriminalisztika |
|
18. |
A szakértői intézményrendszer továbbfejlesztésének néhány kérdéséről (társszerző: Erdei Árpád) |
|
19. |
A krimináltechnika a felderítés és a bizonyítás szolgálatában (társszerzők: Vass Kálmán és Kriston László) |
|
20. |
A büntető eljárás reformja Olaszországban |
|
21. |
A szakvélemény és a bizonyítékok szabad mérlegelése |
|
22. |
Viski László kriminalisztikai munkásságáról |
|
23. |
Komputerbűnözés és büntetőjogi reform az NSZK-ban |
|
24. |
Számítógép és bűnözés |
|
25. |
A szervezett bűnözés néhány kérdése: gondolatok egy terminológiai vitához |
|
26. |
Pusztai László (szerk.): Az ügyészség helye, szervezete és funkciója egyes polgári demokráciákban |
|
27. |
Az ügyészség helye, szervezete és funkciója egyes polgári demokráciákban |
|
28. |
A bűnözés előrejelzése |
|
29. |
Freie Beweiswürdigung und das Gutachten |
|
30. |
A bűnözés néhány új jelenségéről |
|
31. |
Az új olasz büntető eljárási törvény a hazai kodifikáció nézőpontjából |
|
32. |
Elterelés a büntető útról |
|
33. |
Pusztai László (szerk.): Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok 29. |
|
34. |
Előszó |
|
35. |
A modern büntetőeljárási jog kialakulása Magyarországon |
|
36. |
Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv 1992 |
|
37. |
Quo vadis büntetőeljárás? (társszerző: Kertész Imre) |
|
38. |
Az ügyészség szervezeti reformjához |
|
39. |
A bűnözés előrejelzése |
|
40. |
A büntetőeljárás kézikönyve Jogszabályok, bírói és ügyészi gyakorlat (társszerző: Bárd Károly) |
|
41. |
A komputerbűnözés és az információs technológiával kapcsolatos egyéb bűnözési fajták (társszerző: Kertész Imre) |
|
42. | Pusztai László (szerk.): Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok 30. IKVA, Budapest, 1993 |
|
43. |
Előszó |
|
44. |
A modern büntetőeljárási jog kialakulása Magyarországon II. (A szocialista jog) |
|
45. |
A bűnözésről, a büntetőpolitikáról és az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet tevékenységéről (interjú) |
|
46. |
Computer crimes and other crimes against information technology in Hungary (társszerző: Kertész Imre) |
|
47. |
Computer crimes and crimes against information Technology in Hungary (társszerző: Kertész Imre) |
|
48. |
Pusztai László (szerk.): Gazdasági büntetőjog a változó társadalomban. II. Német–magyar kollokvium |
|
49. |
A modern büntetőeljárási jog kialakulása Magyarországon |
|
50. |
Zöld utat a drogfogyasztásnak? |
|
51. |
Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv 1994 |
|
52. | Pusztai László (szerk.): Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok 31. IKVA, Budapest, 1994 |
|
53. |
Előszó |
|
54. |
Bevezető gondolatok a kriminálpolitika aktuális kérdéseihez |
|
55. |
Korszerű ügyészség az ezredfordulón |
|
56. | Pusztai László (szerk.): Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok 32. IKVA, Budapest, 1995 |
|
57. |
Előszó |
|
58. |
A bűnmegelőzés dilemmája |
|
59. |
Friedrich-Christian Schroeder: Strafprozeßrecht |
|
60. |
Bűnmegelőzés (Fogalom, cél dimenziók) |
|
61. |
A gazdasági bűnözés megelőzésének koncepcionális kérdései |
|
62. |
A regionális bűnmegelőzés lehetőségei és a Magyarországon alkalmazható megoldások |